Nyelv választó

Login Form

 

A karma fogalma

 

Mindannyian hallottunk már ilyen, vagy ehhez hasonló mondatokat: „nem tehetek róla, ez a karmám!”, vagy „karmikus kapcsolat köt a páromhoz”, esetleg azt, hogy „karmikus adósságot kell törlesztenem”. A mostanában gyakran emlegetett, kimondottan divatos fogalomhoz sok, egymásnak néha ellent mondó értelmezés kötődik, ezért érdemes közelebbről is megvizsgálni. Maga a szó szanszkrit eredetű, jelentése „kerék”. Azt a gondolatot írja le, hogy az Univerzum törvénye szerint minden hatásra előbb-utóbb valamilyen ellenhatás érkezik. Lehet, hogy nem azonnal, de annyi bizonyos, hogy minden tett, kimondott szó vagy megformált gondolat tesz egy utazást az Univerzum szövetében és visszatér hozzánk. A kérdés csupán az, hogy mikor és hogyan. Gondoljuk meg, ha kellő erővel hajítunk egy téglát az üvegablakra, rögtön betörik, vagyis a cselekedeteinknek azonnali hatása van. Az erőteljesen kiejtett szavak, mint például egy figyelmeztető kiáltás, szintén hatékonyak, mert leállíthatják vagy elindíthatják a cselekvést. A gondolatok kevésbé látványosak, de a jól megformált, erővel rendelkezők hamar megnyilvánulnak az életünkben. Nem véletlen, hogy a középkor alkimistái tiszta gondolatokért imádkoztak Hermészhez, a mágia istenéhez. Tudták, hogy a pontosan megfogalmazott szándék könnyedén valósággá válik. Az élet minden pillanatában teremtjük saját valóságunkat, vagyis karmát építünk.

Te jó ég, gondolhatják az ijedősek, akkor jobb, ha nem is teszek vagy mondok semmit, nehogy karma legyen belőle? Először is, a karma nem büntetés! Szó sincs arról, hogy valaki „odafent” (nevezzük Istennek vagy Gondviselésnek) patikamérlegre rakja a cselekedeteinket és nyomban el is ítél bennünket valamiféle égi mérték alapján. Az Univerzum erői tudatosságot várnak tőlünk, vagyis azt a képességet, hogy vállaljuk fel önmagunkat és az életünk minden pillanatában felelősségteljesen, saját akaratunkból döntsünk. A karma fogalma alapvetően ezt jelenti: legyenek világos céljaid és elképzeléseid, tudd, hogy mit miért teszel, figyelj a szeretteidre, és dönts a mindenkori helyzeteddel összhangban. Az ember nem fájdalomra, hanem boldogságra született, vagyis arra kell törekedned, hogy minden életszakaszodban a lehető legnagyobb boldogságot érd el. Ez nem pénz vagy párkapcsolat függvénye, hanem annak felismerése, hogy hol vannak a korlátjaid, hol érdemes őket feszegetni, vagy elfogadni. Vagy a körülményeidet kell megváltoztatni, vagy a hozzáállásodat érdemes rugalmasabbá tenni, ha rosszul érzed magad. Szabad elhagynod a párodat, ha a kapcsolatotok kiüresedett. Szabad maradnod egy rossz házasságban is, ha úgy érzed, a gyerekeid nyugalma megéri. Kettőt nem szabad: tehetetlenül vergődni, vagy másokra kenni a felelősséget.