Nyelv választó

Login Form

Választás 2014

Hogyan állak a csillagok a választás napján? Mivel egy eseményt a kezdőideje határoz meg elsősorban, az árpilis 6.-i Budapestre felállított reggel 6 órás képletet veszem figyelembe. Nem fogok kitérni arra a formálódó kardinális Keresztkvadrátra, amely nemcsak az idei év, hanem az egész évtized legjelentősebb konfigurációja (erről több helyen írtam már), csupán két alapvető szempontot nézek meg. Az első az ősi vizuális asztrológia módszerével kikövetkeztethető állások, a második a prominens transzcendens égitestek üzenete. Azonnal előrebocsájtom, hogy az elemzést nem befolyásolta saját véleményem. Gyakran hangoztatom, hogy nincs politikai hovatartozásom, hanem stabil és megingathatatlan világnézettel rendelkezem, amely viszonylag megkönnyíti a választást, de az elemzés során csupán a nyilvánvaló asztrológiai tényekre hagyatkoztam.

Mit mutatnak a csillagok? Milyen üzenetet hordoz a téridő pillanat és milyen eredmény jósolható meg belőle?

Ha ez a „csata” az ősi Mezopotámiában vagy Egyiptomban történik, a kaldeus papok első dolga az lenne, hogy megvizsgálják a Vénusz Naphoz viszonyított helyzetét. Belső bolygó révén a Vénusz legfeljebb 48 foknyira távolodhat el a Naptól, ezért gyakorlatilag három állása figyelhető meg az égbolton: vagy napközelben van és nem látható (ilyenkor az Alvilágban jár), vagy hajnali, vagy pedig esti „csillag” (ebből származik magyar népi neve, az esthajnalcsillag). A fennmaradt agyagtáblák tanúsága szerint a kaldeus papok rendkívül egyszerűen állapították meg, vajon egy csatában az uralkodó vagy a kihívója fog-e győzni. Ha hajnalban napfelkelte előtt pillantották meg a Vénuszt, akkor tudták, hogy az uralkodónak van nagyobb esélye, ha azonban naplemente után bukkant fel, akkor az égiek a kihívót favorizálták. A győzelem nagyságát a Vénusz fényereje alapján határozták meg: egy fényes esthajnalcsillag fényes győzelmet szimbolizált. Április 6.-ának hajnalán a Vénusz fényesen kel föl, hiszen csaknem a lehető legnagyobb távolságra, 46 foknyira van a Naptól, s mivel hajnalcsillag, egyértelműen az uralkodó győzelmét jelzi.

A második, amit a kaldeus papok megvizsgáltak, a Jupiter és a Szaturnusz égi helyzete volt. A Szaturnusz a hatalomban lévő uralkodót, míg a Jupiter a koronaherceget vagy a hódítót jelképezte. A választás hajnalán 2 óra körül nyugszik le a Rák Jupiter, a Skorpió Szaturnusz viszont egészen napfelkeltéig az égbolton marad, ráadásul a közelében lévő (tőle egy jegynyire, a Mérlegben járó) Mars is mellette van. Mars (Nergál) a mezopotámiai vizuális asztrológiában éppúgy a hadistent szimbolizálta, mint a későbbi értelmezések során, és Nergál mindig azt segíti, akinek a közelében látható az égbolton ‒ ebben az esetben tehát az uralkodót. A napfelkelte pillanataiban nyugszik le (Nap-Mars oppozíció), vagyis erőteljes, mert egész éjjel ‒ naplementétől kezdve ‒ látható, és azért az égitestért (archetípusért) képes harcolni, aki ott van a közelében. Az asztronómus papok ebből arra következtettek volna, hogy míg az uralkodó hatalmas haderővel rendelkezik, a kihívónak nincs látható hadserege ‒ mintha a csata napjára nem érkezne meg az a felmentő sereg, amelyre várt.

A helyzet pontos megértésében a kaldeus papok a Hold szerepét is megvizsgálnák. Nagyon lényeges, hogy az ókori Mezopotámiában a Hold nem a népet szimbolizálta, éppen ezért nem ebből a szempontból értelmeztem az állásokat. A sumer mitológiában a Hold (Sin) férfi istenség volt, akinek folyamatosan változó égi helyzetéből arra következtettek, vajon éppen kit szolgál (ha az Ekliptika alatt jár), kit próbál maga alá gyűrni (ha az Ekliptika fölött találjuk), kinek az üzenetét közvetíti (mely bolygót hagyta el éppen), és kihez igyekszik (melyikhez közeledik). A választást megelőző éjszakán a Hold az Ikrekből a Rákba lép át, a Naptól halad a Jupiter felé, és az Ekliptika alatt tartózkodik, vagyis szolgálatot teljesít, és a Nap üzenetét viszi a kihívót szimbolizáló Jupiterhez. Ez az állás kétféleképpen is fejthető. Egyrészt ez az egyetlen halvány jel, hogy az uralkodó ellenfelének vannak támogatói, másrészt mivel a Naptól érkezik az üzenet, a kihívóhoz eljutva elbátortalaníthatja vagy meg is futamíthatja a támadót. A kaldeus papok úgy értelmeznék a Hold szerepét, hogy bár mint esetleges harmadik (külső, „semleges” szereplő) mindkét felet képes lenne segíteni, de egyelőre nem akar színt vallani, hanem taktikázik, ígérget és tárgyal.

A fentiek alapján az ókori Mezopotámia papja nyugodt szívvel küldték volna az uralkodót a kihívója ellen. Azt jövendölték volna, hogy az ellenfélnek erős támogatói vannak, de ezek vagy nem érkeznek meg időben, vagy nem is hajlandók színt vallani. Ugyanakkor az uralkodó olyan hatalmas haderővel rendelkezik, hogy nem lehet kétséges a totális győzelem ‒ ebben az esetben az újabb kétharmad megszerzése is csaknem bizonyos.

Nézzük, mit mondanak a téridő pillanat tengelypontjain található transzcendens égitestek, amelyekből nem vonok le következtetéseket, csupán elmondom, hogy milyen értelmezési lehetőségeket nyitnak meg. Mivel ezek karma-jelölők, nem igazán képesek végeredményt mutatni, hanem a téridő pillanat karmikus minőségét, az esemény karmikus mélyrétegeit magyarázzák.

Az ASC-en az Europa nevű aszteroida emelkedik. A választás kezdetének pillanatában már a 12-es házba kerül, ami egyértelműen mutatja, hogy az esemény lényeges szereplője maga az Európai Unió, de elsősorban azok az erők, amelyek a háttérből (12. ház) mozgatják a szálakat.

A Kos Nap három égitesttel (Uránusz, Minerva, Juno) áll együtt. Az Uránusz konjunkció tág és távolodó, ami azt jelzi, a téridő pillanat elhagyta a forradalmi vagy anarchikus robbanások lehetőségét. A Nap‒Minerva együttállás is távolodik, de még mindig nagyon szoros (1 fokos), ami bölcs és megfontolt döntésképességet szimbolizál. A Nap‒Juno konjunkció szintén szoros, ráadásul közeledő. Juno a szövetségkötések aszteroidája (személyes képletekben a házastársat jelöli). Érdekes módon a mostani magyar választáson az egymásnak feszülő erők közül a két legnagyobb mindegyike pártszövetség, ebből tehát az következik, hogy bármelyikük nyerhetne. Igen ám, de Juno a hivatalos, mások előtt felvállalt, komoly kapcsolatokat szimbolizálja, az ”égben köttetett házasságot” - vagyis az a szövetség lesz az erősebb, amelyre valóban jellemző ez a leírás.

A Kos Leszálló holdcsomón (karmikus minta) a Gaea nevű aszteroida áll, amely a Földanyát jelzi. Ami most és az elkövetkező napokban történik, az a múltból táplálkozó erőt és a Földanya erejét egyaránt leírja, és nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon. Nem nehéz belátni, hogy azok a politikai, gazdasági, vagy személyes szinteken meghozott döntések, amelyek most születnek meg, nagymértékben befolyásolni fogják a közeljövőt.

A Mérleg felszálló holdcsomón (választott sorsfeladat) négy aszteroida áll: Ceres (gondoskodás), Hekate (feminin őserő), Hazard (kockázat), és Musa (művészi ihlet). Ezek összessége írja le a választás jövőre vonatkozó sorsfelvállalását.

A téridő pillanat IC‒je (régmúlt, gyökerek, otthon, család, haza) a Rákban található. Az IC-n a Hold áll, amely a Lachesis nevű aszteroidával alkot konjunkciót. Lachesis a három párka közül az első, aki a sors fonalait sodorja meg az inkarnálódó lélek számára. Ez az állás jelzi, hogy ami most történik, az egyrészt a múltunk öröksége, másrészt a jövőnk záloga.

A Bak MC-n két meglehetősen mogorva jelentéstartalmat hordozó aszteroida áll, Tisiphone (jogos megtorlás) és Siva (pusztítás). Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy ez a téridő pillanat magára a választásra vonatkozik, a képlet MC-je tehát a voksolás jövőjét és „életcélját” szimbolizálja, amely azt vetíti elő, hogy az eredmény sok szempontból történelmi lesz. Aki nyer, az nemcsak megtorolja az elszenvedett sérelmeket, de meg is semmisítheti a vesztest.

A tengelypontokon kívül még két égitest transzcendens állásait érdemes megemlíteni. Az egyik a Halakba éppen csak átlépő (és ezáltal az IC-re trigont vető) Vénusz, amelyen három aszteroida és egy kentaur található rendkívül szoros konjunkcióban: Celestia (égi segítség), Fanatica (fanatikus elkötelezettség), Justicia (igazságosság), és Nessus (temetetlenség-karma). Az öt égitest keveréke a téridő pillanat harmóniájáról ad felvilágosítást.

A másik a szintén Halak Chiron (karmikus sebek), amely az Astraea (karmatörés, sorsváltoztatás) nevű aszteroidával áll együtt hajszálpontosan. A konjunkció néhány napja már hatótávolságon belül van, és még legalább egy hétig így is marad, amely jelzi, hogy mélytudati szinten a voksolás sokkal többről szól, mint szimpla mundán‒eseményről. Az elszenvedett karmikus sebeket lehet most megtörni, meggyógyítani, és remélhetőleg magunk mögött hagyni, s ez a téridő pillanat valódi jelentősége.