Nyelv választó

Login Form

Szentiván téridő pillanata

Szentivánhoz közeledvén érdemes megnéznünk, pontosan mit jelképez ez a nap. Maga az ünnep azt a pontot jelzi az évkörön, amikor a leghosszabb a nappal (pontosan 15 óra 58 perc 11 másodperc) és a legrövidebb az éjszaka, vagyis a fény a lehető legerősebb, ugyanakkor tudható, hogy másnaptól már csatát veszít, hiszen kezdi átadni erejét a sötétnek. De vajon mindig így volt?

Nem. A 12,000 éve bekövetkező Vela kataklizma előtt egyenes volt a Föld tengelye, amely miatt jellegzetesen más volt az élet:

- A Nap mindig azonos ponton kelt föl, delelt, és nyugodott le, ezért alkalmatlan volt az idő mérésére. A születés‒halál‒újjászületés körforgását a Hold fázisainak változása szimbolizálta.

- "Örök tavasz” jellemezte az időjárást, egyenletes volt a hőmérséklet és a csapadékeloszlás, nem voltak terméketlen hónapok. Állandó és bőséges élelem állt az emberek rendelkezésére (egész évben minden megtermett, szinte folyamatosan tudtak szüretelni), ezért nem kellett megszakadni a kemény munkában. Az emberek nem is harácsoltak, hiszen semmi értelme nem volt több gyümölcsöt leszedni a fákról, mint amit elfogyasztottak, maradt elegendő bőségesen,

- Istennő kultuszok és a feminin feltétlen tisztelete volt jellemző.

A nők szerepét a kataklizma előtt az a tény alakította, hogy mindenki számára egyértelmű volt: a teremtés feminin, hiszen szülni – életet adni – csak nő képes. Éppen ezért a párkapcsolatokban a nő döntése dominált, a nő választotta ki az apa személyét, dönthette el, hogy meddig marad a kapcsolatban. Nem létezett manipuláció, birtoklás, kiszolgáltatottság, megcsalás, mert semmi nem indokolta, s mivel ekkor még elsősorban telepatikus úton kommunikáltunk egymással, a teljesen nyílt érzelmek voltak jellemzőek ‒ sokan ma is ezeket sírjuk vissza…

A Vela kataklizma során azonban a Mars és a Jupiter között keringő bolygó felrobbant, a darabjai a Földre hulltak, amely hatalmas világégést és vízözönt okozott. Az élet nagy része elpusztult, évtizedekre megszakad a tápláléklánc, s a tengely elferdülése miatt maradandó változások jöttek létre. Kialakult az évkör ritmusa: termékeny és terméketlen időszakok váltakoztak, amely azt jelentette, meg kellett termelni az élelmet, és el kellett raktározni a téli hónapokra. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, egyetlen ember munkája kevés volt, ezért kellett férfit és nőt egész életükre egymáshoz láncolni a „szentségi házasság” kötelékében. A kialakuló társadalmi‒vagyoni különbségek miatt alapvetően lényeges volt az is, hogy minden esetben a valódi (genetikai) utód örököljön. A legdrámaibb változás éppen ezért a nő szerepében és társadalmi helyzetében következett be. Az Istennőt kettévágták: reproduktív funkcióit megkapta az anya (a Hold), örömszerző képességeit pedig a szajha (Vénusz). Az Istennő hit után kialakuló patriarchális egyisten hitek szigorúan vigyáztak arra, hogy még véletlenül se keveredhessen össze a kettő (lásd pl. Leviticust, Mózes harmadik könyvét, amely tilalom alá helyezi a tejes és a húsos ételek keverését). A nők alárendelt, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Nem lehetett saját tulajdonuk, nem tanulhattak, nem dönthettek saját sorsuk felett.  

Alapvetően lényegessé vált az is, hogy az idő változásai, a termékeny és terméketlen hónapok hullámzása nyomon követhető legyen. A ciklikusság még ebben az elferdült világban, a lineáris idő- és térszemlélet paraméterein belül is érzékelhető, bár már nem a születés—halál—újjászületés szakrális körforgása, hanem az évkör erőtere, a fény változása hozza létre. A Nap fényereje, „születése és halála” szabályozza az évkört, amelyet nyolc ünneppel jelöltek, s amit a keresztény korszakban igyekeztek bekebelezni, beépíteni a liturgiába, mivel kiirthatatlanul erőteljesen éltek a hagyományokban ‒ nem véletlenül, hiszen a túlélést szolgálták. Jellemző módon egyetlen ünneppel nem tudtak mit kezdeni, az őszi napéjegyenlőséggel, hiszen akkor a sötétség „nyert” a fénnyel szemben…

Név

Dátum/fok

Ősi jelentés

Keresztény jelentés

Tavaszi napéjegyenlőség (Ostara)

Március 21.

Kos 0°

A fény győzelme

Feltámadás

A „munka ünnepe”

Beltane

Április 30.‒május 1.

Bika 11-12°

A fény erősödése

(tűz, párzás)

Munkás Szent József

Nyári napforduló

(Szentiván, Litha)

Június 21.

Rák 0°

Az Istennő ünnepe (tűzugrás)

Keresztelő Szent János

Lammas

(Lughnasadh)

Augusztus 1.

Oroszlán 9‒10°

Kenyér ünnep, az „első gyümölcs”

Jézus színeváltozása

(Tábor hegyi történet)

Őszi napéjegyenlőség

(Mabon)

Szeptember 23.

Mérleg 0°

A sötétség győzelme

Mindszentek, Halloween (Samhain)

Október 31.‒november 1. Skorpió 9‒10°

Az „odaát lévők” ünnepe

Mindszentek,

Halottak napja

Téli napforduló, Karácsony

(Yule)

December 21.

Bak 0°

A fény (a Napisten) újjászületése

Jézus születése

Imbolc

(Ground Hog Day) 

Február 2.

Vízöntő 13‒14°

A tisztulás ideje

Gyertyaszentelő Boldogasszony

 

Rejtett módon megőrződött a Vela kataklizma előtti időszak Holdfázisokon alapuló időkövetése is. Annyi változott csupán, hogy a Hold 8 fázisának harminc napig tartó váltakozásait egy napévre terítették rá, vagyis Hold-alapúról Nap-alapúra változtatták a mérést, de az eredeti jelentéseket felfedezhetjük az évkör ünnepeiben is:

  • Újhold – Ostara  (az új kezdet)
  • Holdsarló – Beltane  (párzás)
  • Első negyed – Szentiván (építkezés)
  • Telő Hold – Lammas (az első termés)
  • Telihold – Mabon  (szüret)
  • Fogyó Hold – Samhain (elmúlás)
  • Utolsó negyed – Karácsony (újra-tervezés)
  • Fekete Hold – Imbolc  (elengedés)

 

A nyári napforduló ‒ Szentiván ‒ azt a téridő pillanatot rögzítette, amikor domináns változások indulnak el az erőtérben. Jellegzetessége, hogy állni látszik a Nap az égbolton, s ez az évkör leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája, amikor az életerő a csúcson van. Nevezhetjük a paradoxon ünnepének is, hiszen a fény ettől kezdve veszít az erejéből, a természet viszont növekszik és erősödik, a valódi nyár csak most kezdődik el. A Vela kataklizma után egyértelműen Nap Ünnep volt, mégis alapvetően feminin, mert a Földanyát, az életet, a termékenységet és az életerőt szimbolizálta.

Az idei nyári napforduló Budapesten reggel 7:04-kor következik be, és a téridő pillanat sok érdekességet tartogat a számunkra. Asztrológiai szempontból mindig érdemes egy jeles nap energetikai mintázatát megfigyelni: vajon melyik elem van túlsúlyban, mely égitestek kerülnek kiemelt szerepbe?

A táblázatból nyilvánvaló, hogy a víz dominál, hiszen összesen tíz égitestet és képletpontot találunk ebben az őselemben. Az elmúlt időszak hatalmas áradásai jól bemutatták romboló hatását, ugyanakkor a földi élet lehetetlen lenne nélküle. Ma már világosan látható, hogy a harmadik évezred legnagyobb problémája minden bizonnyal a megfelelő termőterületek és az elégséges ivóvíz ellátás körül fog kibontakozni ‒ vagyis nagymértékben felértékelődnek az eddig háttérbe szorított, lenézett feminin elemek. Ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy Európa (és a világ) urainak miért fáj az új magyar alkotmány, miért hazudoznak antidemokratikus változtatásokról s miért próbálják hisztérikusan kizsarolni a módosításokat, csak arra kell gondolnia, hogy mit is véd elsősorban: a magyar termőföldet és vízkészletet! Márpedig Európa közepén nekünk magyaroknak adatott meg, hogy a leghatalmasabb édesvízkészletet és a legjobb termőföldeket birtokoljuk, amely ráadásul a Boldogasszony (az Istennő) védelme alatt áll. A túlélésünk múlik azon, hogy ezeket a kincseket soha ne lehessen elidegeníteni!

A rengeteg víz mellett a másik érdekesség a Nap kozmikus helyzete, amely a budapesti képletben a 12. házban áll és viszonylag fényszögtelen. A 12. ház hagyományosan az önként vállalt és ránk kényszerített magány háza, a transzcendentális karmaasztrológiában azonban olyan képességeket szimbolizál, amelyek értékesek ugyan, de az előző életek során vagy visszaéltünk velük, vagy bennünket bántottak miattuk, ezért elzárjuk őket saját magunk elől. Rendszerint az élet előrehaladtával vagy mások segítségével bonthatjuk csak ki e témákat, hogy valóban használni is tudjuk őket. A Nap ebben az esetben az ősi, régen eltemetett képességeket jelöli, és azt a vágyat, hogy ismét nagyok lehessünk. Mivel csaknem fényszögtelen, a meglévő fényszögek jelentősége nagyon felértékelődik. A Nap‒Jupiter jegyen kívüli konjunkció a szerencsét, az expanziót és az optimizmust erősíti, míg a Nap‒Fekete Hold Lilith az Istennő hazatérését és a feminin őserő fontosságát sugallja. A Skorpió Holdhoz vetülő jegyen kívüli, de bepontosodó kvinkunx a két fényadó karmikus kapcsolódását mutatja, a víz jegyek pedig ismét az érzelmek fontosságáról szólnak.

S hogy a száműzött feminin mennyire dominál a képletben, azt a másik két Lilith prominens helyzetéből is láthatjuk. Az Aszteroida Lilith az Ikrekben együtt áll a Pallas Athena-val és a szabad cselekvési lehetőségeket jelölő Anti-Vortex-el (okos, tudatos tettekre nyílik lehetőség), kvadrátot vet a halak Chironhoz (ha elengedjük a karmikus sebeket), kvinkunxot a Bak Plútóhoz (ehhez először át kell alakítani a megcsontosodott szerkezeteket), és szextilt a Kos Uránuszhoz (dinamikus változások szükségesek). A Sötét Hold Lilith a Rákban ugyancsak bekapcsolódik ebbe a komplex fényszögkép halmazba, hiszen trigont vet a Chironhoz (a megátkozott, elűzött Istennő gyógyulhat), szextilt az Uránuszhoz (ha a világ felismeri a változás szükségességét), és szemben áll a Plútóval (a régi rend urai azonban ellen fognak állni). De van remény, hiszen a nyílt ellenségek pontján (Descendens) találjuk Astraea-t, a Karmatörőt, a gondoskodó elvet szimbolizáló Ceres pedig éppen emelkedni készül a látóhatár keleti ívén. Az üzenet világos: ne adjuk fel emberi minőségünk leglényegesebb oldalát, a gondoskodást, és készüljünk fel a változásokra!