Nyelv választó

Login Form

Kentaurok élőben I.

(Ebben a cikksorozatban azt mutatom be, hogy a prominens hellyen álló Kentaurok mennyire jellemző módon nyilvánulhatnak meg)

 

Borasisi, a kreatív ragyogás és szuper-ego kentaurja

Gyakorló karmaasztrológusként már meg se lepődöm, hogy a transzcendens égitestek milyen markánsan tudnak megjelenni a személyiségben. Mivel 15 éve kutatom őket, pontosan tudom, ez a dolguk. Azért vannak ott, hogy kinyissák a születési képletet, megjelenítsék a rejtett mélyrétegeket, magyarázattal szolgáljanak a karmikus képességek természetéről, áthidaljanak teret és időt, s a múlt életeket a jelenhez kössék. Viszont a mai napig meglepődöm, amikor valaki ellenállhatatlanul vonzódni kezd egy kentaurhoz, aszteroidához, vagy állócsillaghoz. Meghall egy nevet, felkapja a fejét, és figyelni kezd. Érzi, köze van hozzá, de persze fogalma sincs, hogyan, miért. Gyakran a név se mond sokat, akkor hallja először, és mégis foglyul ejti.

Pontosan ez történt tegnap. Győrbe mentünk előadást tartani barátommal, Zolival (aki csodálatos, istenáldotta tehetségű rendező, a DVD-imet mind ő álmodta meg és forgatta le). Most is hozta a kameráját, hogy rögzítse, amit mondok, de közben okostelefonján emailezett, facebookozott. Egyszer csak látom, felkapja a fejét, és figyelni kezd. Éppen egy Borasisi nevű kentaurról volt szó. Este látom, amint kiposztolta a Facebook-on:

„Hahaha... Borasisi az asztrológiában egy kentaur... egyébként Kurt Vonnegut egyik alakja...érdekes tudása van!”

Gyorsan megírtam, amit érdemes róla tudni:

„Borasisi Kurt Vonnegut Macskabölcső című regényében szereplő vallás, a bokononizmus központi istene,  egy Nap-szerű figura. A feleségével, Pabuval (aki a Hold) tüzes gyermekeket akar nemzeni, de nem sikerül neki, csak hideg, sziklás porontyok jönnek a világra. Ezeket azonnal kihajigálja, akik tisztes távolságból keringve figyelik rettenetes apjukat.”

Zoli így reagált:

„Szerintem nekem van ilyen!”

Ezen azt értette, hogy Borasisi valószínűleg prominens a születési képletében. Jelenleg több, mint ezerötszáz felfedezett kentaur van, ebből 47-et neveztek el. Hogy melyikük lényeges, az a transzcendentális karmaasztrológia szerint azon múlik, hogy együtt állnak-e a fontosabb képletpontokkal (pl. a személyes bolygókkal vagy a sarkalatos pontokkal), illetve létrehoznak e pontos konfigurációt. Zoli ösztönösen azt érezte, neki Borasisi ilyen. Gondoltam, megnézem. És persze leestem a székről. Naná, hogy prominens, hiszen Rák 5 fok 41-en állt a születése pillanatában, a 12. házban az ASC-e mögött, és hajszálpontos kvadrátban a Napjával....

Zoli utólag így magyarázta a folyamatot:

„[Az előadás közben] odanéztem, és kiemelkedett a táblázatból... én meg arra gondoltam, hát ez milyen jó név, biztos az enyém...”

Vagyis Borasisi ismeretlenül is foglyul ejtette Zoli figyelmét, és üzent neki. A kentaurok a karmikus sebeink természetéről adnak felvilágosítást. Borasisi a ragyogást, a kreativitást, a fényt, a teremtő erőt, vagy ezek hiányát szimbolizálja a születési képletben. Kulcsmondata: „Ragyogni, uralkodni akarok, a saját világomat én magam teremtem!” Zoli ASC-e mögött áll, vagyis felfogható az árnyékaként, ugyanakkor pontos kvadrátot vet a Napjához, vagyis folyamatos konfliktushelyzeteket teremt az egófejlődésében.

Miért lényeges ez a történet a gyakorló karmaasztrológus számára? Mert bizonyságul szolgál arra, hogy a lélek emlékszik! Ismeri a karmikus múltját, figyel a jelekre, és meg akarja oldani azokat a talányokat, amikkel megérkezett ebbe az inkarnációba. A transzcendens égitestek pedig segíteni tudnak a folyamatban.